Tükröződések

Három összekapaszkodott szó kering, röptük könnyű, ölelésük lágy. Egyedül lenni jó.

Egyedül lenni jó. Bezuhanva este az ágyba, zenét hallgathatsz, amire csak kedved szottyan. Lehet komoly, akár könnyű. Csendre vágysz? A csendet hallgatod. A sötétbe meredve, álomba szenderülsz. Szemrehányó pillantás nem zavarja az álmod előtti utolsó éber pillanatod. Benne az üzenet, ezt kérdi: ma sem?

Nem jó egyedül lenni. Bezuhanva este az ágyba, nem kérdi meg senki, milyen zenét hallgatnál. Komoly legyen, vagy könnyű?  Lazítson el. Akkor inkább csend, legyen, add a lábad a kezembe. Indul egy lágy simogatás, egyre feljebb, egyre messzebb, kúszik végig hosszú lábadon.  Vágy kísérné a kéz érintését, viharos és szabadító, kéjes ellazulást hoz.

Egyedül lenni jó. Hazafelé vezetve, merengve, senki nem üzen, vegyél kenyeret, elfogyott. Megveszed, otthon vagy. Felvágott sincs, azt is hoznál? Máskor az igényeket összegyűjtve várom. Rögvest rohanok.

Nem jó egyedül lenni. Hazafelé vezetve, merengve, nem jön üzenet, már itthon vagyok, lefürödtem, fekszem az ágyban. Már csak rád várok. Máris rohanok.

Egyedül lenni jó. Csak az enyém a lakás. Rend van benne. Ha mégsem, széthagyott ruháim miatt senki nem szól rám. Nekem rend az is, ha a földön heverő szennyesek nem a helyükön figyelnek. Egyszerre akár négy-öt könyvet is olvashatok, film nézését félbe hagyhatom, vagy megnézhetem háromszor egymás után. Senki nem szól rám.

Nem jó egyedül lenni. Csak az enyém a lakás. Rend van benne. Nem kell perlekedem padlón szanaszét hagyott ruhák okán. Miért nem a helyükön figyelnek? Egyszerre, ha négy-öt könyvet olvasok, ha egy filmet félbehagyok, vagy megnézem háromszor egymás után, senki nem szól rám. De kár.

Egyedül lenni jó, gondolja a férfi, azután hangosan kimondja. Egyedül lenni jó.  Elhiszi, amit mond. Rég beleunt a próbálkozásokba, hát feladta. Helyette hosszú évek óta mantrázza magában, egyedül lenni jó, egyedül lenni jó. Beletörődött és elfogadta. Egyedül lenni jó.

Nem jó egyedül lenni, feleli rá a nő gondolatban. Tudja és érzi, nem ez, amire vágyik. A férfit nézi, miközben kijelentése visszhangzik a fülében. Egyedül lenni jó. A három szó összekapaszkodik, köröznek a nő feje körül, fülébe döngicsélnek, a folyó felett csillogó csillagok elhalványulnak, felgyúlnak alattuk a város fényei. Talán senki sem figyelt ránk, gondolják a szavak, és elindulnak. Szállnak-szállnak egyre magasabbra, röpködnek és keringenek, míg be nem teljesítik sorsukat. Megértetni és elfogadtatni a nővel azt, hogy egyedül lenni jó.